Határidő:
1. és 2. fázis 2015. március 18-ig
Kik pályázhatnak
Jogi személyiséggel rendelkező, for-profit (korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság) innovatív mikro- (1-9 fő), kis- (10-49 fő), középvállalkozások (50-249 fő), amelyek fejlődésre, növekedésre és nemzetközi szintre lépésre készek.
Mire pályázhatnak
- Ebben a pályázatban európai, sőt világszínvonalú újdonságtartalommal rendelkező innovációs projekteket várnak az alábbi “MILYEN TÉMÁBAN PÁLYÁZHATNAK?” bekezdésben szereplő témákra. Az újdonságtartalmat megvizsgáljuk, és ennek eredménye szerint teszünk javaslatot ügyfeleink részére az uniós bizottsághoz történő benyújtásra.
- A tevékenységeknek olyan innovációs tevékenységekre kell fókuszálniuk, mint a demonstráció, tesztelés, prototípus gyártása, kísérletezés, miniatürizálás, tervezés, piaci bevezetés, stb., melyeknek az a célja, hogy az innovációs ötlet megfelelő ipari érettségben és felkészültségben piaci bevezetésre alkalmassá váljon.
Ennek érdekében támogatás igényelhető az alábbi tevékenységekre (a két fázis külön pályázható):
1. Fázis:
- Üzleti terv elkészítésének támogatása
2. Fázis:
- Közvetlen személyi költségek
- Egyéb közvetlen költség (eszközbeszerzés, infrastruktúra megteremtése, szolgáltatások)
- Alvállalkozói közvetlen költség
- Természetbeni hozzájárulás
- Közvetett költségek: (Közvetlen személyi költségek + Egyéb közvetlen költség + Természetbeni hozzájárulás)* 0,25
Területi hatály
Az Európai Unió egész területén.
Támogatási hányad
70% általánosan
100% biomarkerek és/vagy diagnosztikai orvostechnikai eszközök klinikai validálása témakörben
Támogatás összege
1. Fázis: 15 000 000 Ft átalány összeg
2. Fázis: 150 000 000 – 750 000 000 Ft (javasolt összeg)
MILYEN TÉMÁBAN PÁLYÁZHATNAK?
1. A kisvállalkozások öko-innovatív és fenntartható nyersanyag potenciáljának fellendítése
Jelen téma az öko-innovatív KKV-k azon típusát célozza, melyek az éghajlatvédelemmel, a környezetvédelemmel, az erőforrás- és alapanyag hatékonysággal, ezek kihívásaival foglalkoznak. Ötlet, termék, eljárás, szolgáltatás vagy üzleti modell támogatható, különösen a különböző ágazatok és tudományágak között, azok forgalomba hozatala mind a business-to-business (B2B) és a business-to-customer (B2C) kontextusban.
2. Erőforrás-hatékony öko-innovatív élelmiszer-termelés és feldolgozás
A versenyképesség érdekében a környezetrombolás korlátozása, az erőforrások optimális használata, több erőforrás-hatékony és fenntartható élelmiszer-termelés és -feldolgozás fejlesztése szükséges az egész élelmiszer rendszer minden üzleti aspektusából nézve. Mindezt versenyképes és innovatív módon. A jelenlegi élelmiszer-termelési és feldolgozó rendszerek különösen a kkv-szektorban felülvizsgálatra és optimalizálásra szorulnak, azzal a céllal, hogy jelentősen csökkentsék a víz-és energiafelhasználást, az üvegházhatású gázok kibocsátását és a hulladéktermelést. Ezzel egy időben javítani szükséges a nyersanyagok hatékonyságát, növelni az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet, és biztosítani az eltarthatóságot, az élelmiszerbiztonságot és -minőséget. Új, versenyképes, öko-innovatív eljárásokat kell kifejleszteni, egy erőforrás-hatékonyabb, fenntartható körkörös (újrahasznosító) gazdasággá való átalakulás keretein belül.
3. KKV-k erőforrás-fejlesztési támogatása: „kék növekedés” innovatív megoldásainak telepítése és piaci bevezetése
Az európai óceánokban, tengerekben és tengerpartokban rejlő potenciál lényeges tényezője lehet a munkahelyek és a növekedés megteremtésének, amennyiben megfelelő kutatási és innovációs beruházások valósulnak meg. Jelentős lehet a KKV-k hozzájárulása a „Kék Növekedés Stratégia” fejlesztéséhez, különösen a tengeri biotechnológiával (kapcsolódó alkalmazások kulcsfontosságú eszközök és technológiák), vagy az akvakultúrával kapcsolatos tengeri technológiák és szolgáltatások területén.
4. Nyitott forradalmi (bomlasztó) innovációs program (ODI: korábbi technológiák lecserélése az IKT szektorban)
A téma kihívása, hogy támogatást nyújtson a magas kockázatú innovatív KKV ötleteknek az IKT szektorban. A fókuszban olyan KKV-k állnak, akik innovatív IKT koncepciót javasolnak, olyan termékeket és szolgáltatásokat alkalmazva, melyek új szabályrendszereken, értékeken és modelleken alapulnak, melyek képesek betörni a már kialakult és meglévő piacokra.
Az ODI-nak 3 célkitűzése van:
Ígéretes innovatív és forradalmi (bomlasztó) ötletek felkarolása
A prototípusgyártás, validálás és demonstráció támogatása valós körülmények között
Szélesebb körű alkalmazás, illetve piaci elterjesztés támogatása
A projektjavaslatokban meg kell, legyen a potenciál a forradalmi innovációra, illetve a gyors piaci elterjesztésre az IKT szektorban.
5. KKV-k innovációs potenciáljának ösztönzése alacsony széndioxid-kibocsátású energiarendszer irányába
A KKV-k döntő szerepet játszanak az olyan erőforrás- és költséghatékony és megfizethető technológiai megoldások fejlesztésében, melyek fenntarthatóvá teszik az energia rendszereket. Elvárt, hogy jelentősen hozzájáruljanak a Horizon 2020 Társadalmi Kihívásaihoz különös tekintettel a következőkre:
- Energiafogyasztás és ökológiai lábnyom csökkentése intelligens és fenntartható fogyasztással (beleértve az energia hatékony termékeket és szolgáltatásokat, valamint az “Intelligens városokat és községeket”)
- Alacsony költségű, alacsony széndioxid-kibocsátású villamosenergia-ellátás (beleértve a megújuló energiaforrásokat, valamint széndioxid tárolást és annak újbóli felhasználását)
- Alternatív üzemanyagok és mobil energiaforrások
- Intelligens, egységes európai villamosenergia-hálózat
- Új tudásanyag és technológiák
- Erős döntéshozatal és nyilvánosság-bevonás
6. Kis vállalkozók innovációs kutatásai a közlekedésben
Az európai közlekedési ágazatnak meg kell legyen a kapacitása arra, hogy a legjobb termékeket és szolgáltatásokat tudja előállítani, idő- és költséghatékony módon, annak érdekében, hogy megőrizze vezető szerepét, valamint munkahelyeket teremtsen, illetve hogy kezelje a környezeti és mobilitási ellentmondásokat. A KKV-k azon szerepe, hogy megfeleljen ezen kihívásoknak kritikus, mivel kulcsszereplők az ellátási láncban. Így kiemelt jelentőségű, hogy növeljük a gyengébb szereplők innovációs tevékenységének bevonását, csak úgy, mint elősegíteni a start-up-ok, illetve az új high-tech KKV-k megjelenését.
7. A nanotechnológia, a korszerű anyagok és a korszerű gyártási és feldolgozási technológiák felvételének gyorsítása a KKV-knál
Az iparnak át kell vennie a kutatási eredményeket, beépítve a nanotechnológia eddig kiaknázatlan potenciálját, a legmodernebb anyagokat, és a korszerű gyártási és feldolgozási technológiákat. A cél az, hogy kreatívan ötvözve a meglévő kutatási eredményeket az egyéb szükséges elemekkel, hozzáadott értéket teremtsünk. További cél, hogy ahol lehetséges, átvegyenek egymás közt eredményeket a különböző szektorok, hogy felgyorsítsák az innovációt, és végül, hogy nyereséget és egyéb előnyöket termeljenek. A kutatástól elvárt, hogy a technológiát és a termékeket ipari bevezetésre és kereskedelmi forgalomba hozatalra alkalmas állapotba hozzák a projekt lezárására.
8. Innovatív mobil e-kormányzati alkalmazások (2015. évtől)
A jelenlegi társadalmi és gazdasági kihívások, valamint az a növekvő elvárás, hogy csökkentsék a felhasználói terheket, arra sarkallják a közigazgatás szereplőit, hogy hatékony, nyílt és állampolgár-központú közszolgáltatásokat nyújtsanak. A mobil technológiák megnövekedett használatának, valamint a köz-információk növekvő elérhetőségének köszönhetően az adat- és online szolgáltatások, és a közszolgáltatások átalakíthatóak.
Méretük, tudásbázisuk, és agilitásuknak köszönhetően a KKV-k kulcsszereplők lehetnek az ilyen innovatív szolgáltatások kialakításában. Az „appok” piaca a mobil eszközökre meglehetősen dinamikus piac, amely a közszféra szolgáltatásaiból azonban egyelőre hiányzik. A KKV-k bevonása a potenciálisan hatalmas állami szektor innovatív piacára nagy kihívás lehet a helyi és regionális hatósági szerveknek.
Így a cél az, hogy segítsük az interakciót az állampolgárok és a vállalkozások között a közigazgatásban. Ez történhet a köz-és a magánszektor szolgáltatásainak kombinációja révén mobil eszközökön keresztül. Történhet helyi kontextusban (közigazgatási szereplők és a végfelhasználók bevonásával). A megoldásoknak biztosítani kell a másolhatóságot, a többnyelvűséget, és ahol szükséges, a határon átnyúló dimenziót.
9. KKV üzleti modell innováció (2015. évtől)
Számos jelenleg használt üzleti modellt nagyvállalatokra fejlesztettek ki, és nem illeszkednek, illetve nem szolgálják jól sem a KKV-k igényeit, illetve nem is hatnak ösztönzően az új innovatív tudásbázisok megalkotására az üzleti modellek témakörében.
Jelen téma azzal foglalkozik, hogy a KKV-k – a hagyományos ágazatokban, mint például a feldolgozóipar, olyan ágazatokban, melyek különösen fontosak Európának, mint a kulturális megőrzés, illetve újabb ágazatokban, mint a kreatív iparágak, vagy a szociális gazdaság – képesek legyenek innoválni és növekedni a hagyományos határokon túl, új üzleti modelleken és a szervezeti változtatásokon keresztül. A téma fontos szempontja a nemzetközi dimenzió. Például, ez magába foglal sikeres üzleti modelleket a globális piac különböző szektoraiba, és azok fejlesztését európai KKV-k számára való használatra azonos vagy különböző ágazatokban.
A téma szintén magába foglalhat fordított üzleti modell innovációt. Ez azt jelenti, hogy a modelleket először Európai dimenzióban alkotják meg úgy, hogy azok sikeresen alkalmazhatóak bárhol máshol, majd kis átalakítással ismét alkalmazhatóak egész Európában.
Az üzleti modellek különleges fontossága miatt felhasználó-központú szolgáltatások, kulturális örökséghez kapcsolódó szolgáltatások, szociális, valamint turisztikai szolgáltatások lesznek.
10. A kritikus infrastruktúrák védelme
A program különleges kihívása, a városi szoft területek, és a városi kritikus infrastruktúrák védelme.
Különleges figyelmet kell fordítani a városi szoft területeknek, melyek egyre növekvő biztonsági fenyegetéseknek vannak kitéve. Ezeket úgy tudjuk definiálni, hogy olyan városi területek, ahol igen sok városi polgár megfordul, rendszeresen végzik tevékenységüket ilyen helyeken különleges események miatt, vagy rutinszerűen tartózkodnak, gyülekeznek itt. Ilyenek többek között: parkok, terek, piacok, bevásárlóközpontok, vasúti-és buszpályaudvar, kulturális, történelmi, vallási és oktatási központok, stb.
A kritikus infrastruktúra ágazatai fel vannak sorolva a Kritikus Infrastruktúrák Védelmének Európai Programjában. Többek között: energetikai létesítmények és hálózatok, kommunikációs és információtechnológiai, pénzügyi, vízi (gátak, tárolás, kezelés és-hálózatok), ellátási lánc és a kormányzati létesítmények (pl. létfontosságú szolgáltatások, eszközparkok, információs hálózatok, eszközök és jelentős nemzeti helyek és műemlékek), melyeket nem csak országos szinten, hanem mint kritikus infrastruktúrákat városi kontextusban is vehetünk.
11. Biomarkerek és/vagy diagnosztikai orvostechnikai eszközök klinikai validálása
Ebben a témában kivételesen 100%-os támogatási intenzitás!!!
Biomarkerek segítségével – klinikai használat során – határoznak meg mind normál, mind kóros körülményeket, folyamatokat. Prognosztikai illetve prediktív erővel is rendelkeznek. Éppen ezért a gyógyszerészetben egyre több biomarkert használnak. Azonban csak közülük néhány van érvényesítve arra, hogy klinikai kutatási területen is használják. Ez az érvényesítés egy releváns klinikai végpontra vagy eljárásra való hivatkozást, vagy egy szilárd és megfelelő analitikai módszert demonstrál.
A biomarkerek klinikai érvényesítése egyre fontosabb lesz az új diagnosztikában, amely egy olyan kutatási terület, ahol meglehetősen sok európai vállalat meglehetősen aktív. Továbbfejlesztett klinikai döntéseknek jobb egészségügyi eredményekhez kell vezetnie, ami hozzájárul a fenntarthatóbb egészségügyi rendszerhez.
12. KKV-k fellendítése biotechnológia-alapú ipari folyamatok bevezetésével a versenyképesség és fenntarthatóság érdekében
Az EU biotechnológiai ágazatát jellemző nagyszámú KKV-k döntő szerepet játszanak a versenyképes és fenntartható biotechnológiai alapú folyamatok felé való elmozdulásban. Ezek a KKV-k a kutatási intenzitásuk, a korai technológiai fejlesztés és a piaci bevezetés közti hosszú átfutási idő alapján vannak karakterizálva. Ezért támogatni kell Őket, hogy felszámolják az úgynevezett “halál völgyét”.
Kizáró okok
Csőd, végelszámolás, felszámolás, APEH által indított végrehajtási eljárás van folyamatban, rendezetlen munkaügyi kapcsolatok
Iparági korlátozások
- Az árbevétel több mint 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származik.
- Szénipar, acélipar, hajógyártás, szintetikusszál-ipar.
- Turisztikai attrakció és szálláshely fejlesztése.
Olvass tovább: http://www.pinvent.eu/horizon-2020/